Történetünk:
A Pergő Hagyományőrző Műhely tagjai a magyar népzene, tánc, népi dramatikus színjátszás, népi kézművesség és kézműipar művelői. Az eredetileg Pergő Együttes néven, egy rövidebb projektre összefogó hagyományőrző társulat a közös munka kapcsán alig több mint egy esztendő alatt szellemi műhellyé nőtte ki magát. Alapítói között a Debreceni Népi Együttes, a Hajdú Táncegyüttes, a Bürkös zenekar, a Bakator zenekar tagjaival.
Feladatunknak tekintjük a magyar hagyományok ápolásán, gyűjtésén, dokumentálásán túl annak megismertetését a legkülönbözőbb korosztályokkal és a hagyományok integrálását a XXI. század mindennapjaiba.
A közös munka során alkalmunk volt megtapasztalni, hogy az élményszerű ismeretszerzés, az alkotás öröme, a zene ritmusa az ami leggyorsabban közel hozhatja a mai embert a hagyományok köréhez. A TÁMOP 2010-2011-2012-2013-es pályázati sorozatában a Debreceni Művelődési Központtal (öt debreceni és kistérségi oktatási intézményben), Tokaj és kistérsége négy településén, Báránd és kistérsége három településén, öt intézményben, Jászberényben, Csengerben, Püspökladányban hagyományőrző témanapokon népi dramatikus előadás, kapcsolódó táncház és daltanítás,illetve záróakkordként tematikus kézműves tevékenységkeretében ismertettük meg a résztvevő gyerekeket, pedagógusokat a magyar hagyományok csodás világával. Igyekszünk egy-egy alkalommal is a lehető legtöbb csatornán keresztül információt és élményt nyújtani.
Dramatikus előadásaink az évkör jeles alkalmainak, a kapcsolódó szokáskörnek bemutatását célozza, olyan vérbő, vidám módon, ahogyan ez a magyar népi hagyományokban valóban jelen volt. Az előadások interaktív jellegűek, azokba a közönség szervesen bekapcsolódhat, nem csak nézőként élvezheti, de akár játszóként a színpadon is közrejátszhat a történet bonyolításában.Dramatikus előadásainkban is szerepet kap a muzsika. Az évkört követve megjelenik a farsang, húsvét, vásár és cselédfogadás,pünkösd, szüret, Szent Márton nap, advent.
A daltanítások zenei anyagait is a jeles napokhoz és a résztvevő korosztályhoz alkalmazkodva válogatjuk össze. Illetve szem előtt tartjuk az adott helyszín elhelyezkedését a magyar népzenei tájegységterületekben.
A tánchagyományok megismertetésében a kis-magyarországi táncokra, a táncalapok,ritmusok, táncrend megismertetésére helyezzük a hangsúlyt. A helyszín adta tájegység tánckultúrájának specifikumait minden esetben igyekszünk kiemelni. A gyermekjátékok és táncos, énekes gyermekjátékok széles teret kapnak munkánkban.
A zene hangulatteremtő, örömszerző hatásait a legmesszebb menőkig igyekszünk kiaknázni hagyományőrző és megismertető munkánk során. Szeretnénk, ha a gyerekek nem veszítenék el a képességet a zene, a muzsikálás, a közös éneklés élvezetére, és tevékeny résztvevőként valóban megélve művelnék, nem csak visszahúzódott nézőként, megbújva szemlélnék azt.
A kézműves tevékenységeink során több szempont vezéreli műhelyünk tagjait. A hagyományos anyagok, technológiák, tárgy és mintakultúra megismertetése mellett fontosnak tartjuk megmutatni,hogy mindezek az anyagok, minták a mai hétköznapi trendekbe illeszthetőek, így illesztve be a múltat a jelenbe és a jövőbe.
A mai ember már gyerekkorban elszakad az önálló kézműves tevékenységtől. A készen kapható, eldobható és eldobandó világ ellensúlyozására,a fenntarthatóság megteremtésére rendkívül lényegesnek tartjuk, hogy minden korosztályt újra megismertessünk a saját kézzel végzett kézműves munka, az alkotás és tárgyhasználatélményével. Lehetőséget adjunk megtapasztalni, hogy képesek a mindennapjaikban jól használható, vagy a környezetüket díszítő magas minőségű tárgyak elkészítésére. Ezek a tárgyak azok, melyek hagyományőrző programjaink leghosszabban megmaradó, látható lenyomatai. Egy-egy napi használatba kerülő kézműves tárgy minden kézbefogáskor feleleveníti a hozzákapcsolódó élményeket, hangulatokat és ezzel lehetőséget teremt, hogy tartós hatással gazdagítsuk a rendezvényeinken résztvevőket.
